Furcsa helyzeteket teremt az élet: Franciaországot az a radioaktív por lepi be, amit a franciák afrikai tevékenysége okozott pár évtizeddel korábban.
Takács Zsolt és Oláh Dániel írása.
Európába jön a francia-afrikai Csernobil
Riasztó folyamatok zajlottak március elején Európa egyes részein: több országból beszámoltak arról, hogy a Földközi-tengeren keresztül az algériai sivatagból és általánosságban a Szaharából radioaktív por került a légtérbe. A tudósok szerint a radioaktív szaharai por
A nyugati Radiokaktivitás-ellenőrzési Szövetség (Acro) jelentése szerint a por Franciaország egyes részein is megtalálható.
A mintavétel során a tudósok megerősítették, hogy radioaktív részecskék vannak a homokban, amit egy marokkói vihar indított útjára. A porfelhők felszedték azokat az a radioaktív anyagokat, amelyek Franciaország 1960-as évekbeli nukleáris kísérleteinek eredményeként maradtak a korábbi gyarmati területeken.
Egyes tudósok azt állították, hogy a por nem veszélyes, de mások figyelmeztettek, hogy a cézium 137 – ami egy radioaktív izotóp – maradványai miatt szükséges lehet házon belül maradni.
Az Acro szerint a 60 éve történt gyarmati területeken végzett nukleáris kísérletekből származó radioaktív szennyeződés emlékeztethet bennünket a Szahara végtelenségig tartó radioaktív károsítására, amiért
A franciák természetesen nem Európában végezték környezetpusztító kísérleteiket, hanem más, fejlődő országokban, hosszú távú károkat hagyva maguk után.
Az izotópnak való kitettség egészségügyi hatásai rövid távon elhanyagolhatóak, de a legtöbb európai nem örül egy ilyen típusú részecskefelhőnek. A tudósok szerint meglehetősen vastag felhő halad át a Földközi-tengeren, amely elérhette Franciaországot, az Egyesült Királyságot és Németországot is. Törökországban is attól tartottak, hogy a szél hatására a radioaktív porfelhő elérheti az országot, így a lakosság egy részét otthonmaradásra szólították fel március elején. Ráadásul az algériai vihar ismét felerősödhet, aminek hatására
amelyek az 1960. február 13-án végzett kísérletből maradtak hátra (a történelmi robbantás a „Gerboise Bleue” kódnevet viselte). Utánpótlás van bőven, így bármikor jöhet egy újabb afrikai részecskehullám.
Gazdasági függésben
A történések rámutatnak arra, hogy a korábban „gondosan” és szándékosan Franciaországtól távol eső gyarmati területen végrehajtott kísérlet nem várt módon üt vissza a francia lakosságra.
Az esemény jó példája annak, hogy a „fejlett” nyugati országok milyen sok gazdasági, társadalmi és környezeti változást okoztak évszázados gyarmatosító múltjuk során a harmadik világban. Számos kutatás vizsgálja a témát és olyanok is vannak, amelyek szerint kimondottan előnyös is lehetett bizonyos esetekben a gyarmatosítás a gyarmatosított ország szempontjából is. Mások azt emelik ki, hogy a gazdasági függés elsorvasztotta a hazai gazdaságot, megakadályozva, hogy saját ipar és autonóm, nemzeti gazdaságpolitika épüljön fel. Egyes országoknak persze jót tehetett, hogy gazdasági-intézményi fejlődésben sokkal előrébb járó országok kapcsolták azokat magukhoz.
Sok esetben ugyanakkor az okozott károktól a fejlődő országok máig szenvednek és több ország gondosan ügyel ara, hogy rejtett gazdasági-politikai eszközökkel továbbra is egyfajta puha hatalmi érdekszférát tartson fenn.
Nézze meg, hogy gyarapodtak a nyugati országok gyarmatai és mennyi brit katona állomásozott a világban 1848-ban!
Mert míg a radioaktív felhő Európában okozott aggodalmakat, Szenegálban épp több napig tartó összecsapások zajlottak ellenzéki tüntetők és a rendőrség között, miután a rendőrség letartóztatta a hangját az ország erőforrásainak kisajátítása ellen felemelő ellenzéki vezetőt. A tüntetések fő oka a korábbi francia gyarmaton megfigyelhető külföldi gazdasági befolyás: nem véletlen, hogy Dakarban rendre a francia Auchan üzletei esnek áldozatul az erőszaknak, így történt ez most is, 32-ből 14 bolttal.
A helyi közvélemény kritikus azzal kapcsolatban, hogy a gyarmati múltat követően is Franciaország uralja a szenegáli gazdaság számos szektorát. Franciaország a fő kereskedelmi partner 60 évvel az ország függetlenné válása után is.
Abból kiindulva, hogy az Egyesült Államokra már nem lehet számítani, európai nukleáris elrettentés van kialakulóban, vagyis az USA helyett Franciaország fog megvédeni minket. Boris Kálnoky írása.
A kampány most kezdődik – üzente Michel Barnier.
Az ismert gyermeksebész elmondta, milyen felelőssége van a médiának az egészségügyi dolgozók rossz mentális állapotában.
Amíg nem tisztázzák a katonai erők küldetését és bevetésük szabályozását, addig nem vesznek részt semmiben.
A Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány és a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) immár hetedik alkalommal díjazta a családbarát egészségügyi intézményeket.
Végzetes láncreakció indulhat el, ami beláthatatlan végkimenetellel fenyeget.
Knut Abrahammal Németország és Magyarország kapcsolatáról, valamint hazája jogállamisági kérdéseiről és új Ukrajna-politikájáról beszélgettünk. Interjúnk.
Abból kiindulva, hogy az Egyesült Államokra már nem lehet számítani, európai nukleáris elrettentés van kialakulóban, vagyis az USA helyett Franciaország fog megvédeni minket. Boris Kálnoky írása.
